London

Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London néven is ismert egész várost hívjuk, ami a belvárosból (City) és harminckét londoni Borough-ból áll. Történelmi szempontból a név a Cityre vonatkozik, amiből a mai város kinőtt. 1889 és 1965 között a korábbi London megyére is hivatkozott, ami a mai Belső-London területével egyezik meg. London központjának (Charing Cross) koordinátái: é. sz. 51° 30′ ny. h. 0° 8′. Az ókori rómaiak Londinium város központját a London Kővel jelölték. Nagy-London területe 1579 km². London kikötőváros a Temze partján. A folyó nagy hatással volt a város fejlődésére. Londont a Temze északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma. A partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése. Ezt gátakkal próbálják szabályozni. Budapesttől 1670 km-re fekszik. London éghajlata mérsékelt övi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, nem kevés csapadékkal (napi rendszerességgel). A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 30 °C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. Hóesés ritkán van. Az átlagos csapadék évente kb. 800–1000 mm. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken. A napsütéses órák száma november, december, január, február hónapokban minimális: 0-1 óra a napi átlag.